A célcsoport meghatározásnál érdemes elgondolkodni, hogy a tanácsadási szolgáltatásaink kinek felelnek meg leginkább. Az első szűkítés/pontosítás az iparágak lesznek. Majd az iparágon belül demográfiai meghatározások (nő, férfi, korosztály, lakóhely) és a végén pszichográfiai ismérvek lesznek. Itt körül kell írnunk a célcsoport problémáit, amelyekre a szolgáltatásunk a megoldás.
A piacunk sokszor több részből (célcsoportokból) áll. Dolgozhatunk pl. több iparágnak, de egy iparágon belül a döntéshozó és döntéselőkészítő szintén célcsoportokat fog jelenteni, ahol egyáltalán nem mindegy milyen marketing üzenettel közelítjük a két csoportot.
Az én célcsoportjaimat pl. a következőképpen határoztam meg:
“Független tanácsadók minden szektorból, de leginkább pénzügyi, biztosítási vagy jogi tanácsadók, marketing és MLM tanácsadók, rendezvényszervezők, coachok, előadók vagy bármely más üzleti szolgáltatást nyújtó független szakértők, akik tudást vagy információt adnak át ügyfeleiknek.
Olyan tanácsadókkal dolgozom, akik szervezetlenek, félnek a visszautasítástól, és akik nem tudnak módszeresen ügyfeleket szerezni.”
A célcsoport megtalálása sem egy egyszerű feladat.
Át kell gondolnunk, hogy a célcsoportokat hol, milyen helyen és környezetben tudjuk megtalálni és megszólítani. A megtalálás és megszólítás költséghatékony kell hogy legyen, ezért a tömegmédiát most nem fogjuk említeni.
OFFLINE LEHETŐSÉGEK:
a) Kereskedelmi Kamarák – ha csatlakozunk valamelyik kamarához (befizetjük a tagságot), akkor többféleképpen is kapcsolatokhoz juthatunk. Pl. a kamarai hírlevélbe írhatunk cikkeket, vagy rendezvényeket szponzorálhatunk. A legnagyobb érték viszont az lenne, ha be tudnánk jutni előadóként 1-1 rendezvényre, ahol már félig nyert ügyünk lesz.
b) Rendezvények, konferenciák, szemináriumok – egyrészt ajánlhatjuk magunkat rendezvényszervező cégeknek előadóként, de egyszerűen részt is vehetünk azokon az összejöveteleken, ahol a célpiacunk is megtalálható. Ha csak résztvevők vagyunk, akkor a szünetekben jöhet az ismerkedés. Ha pedig mi vagyunk az előadók, akkor egy csalival a végén rögtön érdeklődőket (nem vevőket) is gyűjthetünk.
Persze, szervezhetünk saját rendezvényt is. Ha a résztvevőknek ingyenes, akkor általában rövidebb is (1-2 órás), ha pedig fizetős és egész napos, akkor pénzt is kérhetünk el, ami a költségeket fedi. A feladatunk jó rendezvényt szolgáltatni, ami az érdeklődőket is vonzza maga után.
c) Szakmagazinok – a szakmagazinokban természetesen lehet hirdetni, de az drága és kicsi a megtérülése (persze, abban az esetben is a csalit kell hirdetni nem a szolgáltatásainkat).
Sokkal nagyobb megtérüléssel és ismertséggel jár a cikkírás. A szakcikknek nem szabad tartalmaznia burkolt reklámot, és a célcsoport (olvasók) gyakori problémáira válaszokat kell adnia. Így hasznos és értékes olvasmány lesz, ami egyben ismertségünket építi és az érdeklődést személyünk/szolgáltatásaink iránt.
ONLINE LEHETŐSÉGEK:
a) Facebook, LinkedIn – a kötelező saját profilon túl érdemes Facebook rajongói oldalt vagy csoportot indítani, ahol az aktuális célcsoport problémáiról lesz szó vagy ahol rövid tippeket adhatunk. A lényeg, hogy az a tartalom ne legyen a website-unkon/blogon is, és csak érdeklődést keltsen fel irántunk és szolgáltatásaink iránt.
b) Keresőbarát website-unk, blogunk – a célcsoportunk biztosan használja a keresőket is, így érdemes keresőbarát website-ot készíteni és beregisztrálni azt minél több katalógusba.
c) Szakportálok – szakportálokon is írhatunk szakcikkeket, de ha nem tudunk bejutni a szerkesztőségen át, akkor legalább az ő cikkeiket kommentáljuk vagy a hírlevelükben hirdessünk.
Ez csak néhány példa volt arról, hogy a célcsoportjainkat hol keressünk. Bármelyiket választhat, de a helyes sorrendet ne felejtse el:
- Az első lépés célcsoportok megtalálása lesz
- A második belépés a csoportba
- A harmadik ismerkedés (audiologó)
- és csak a negyedik lépéstől kezdődhet a marketing beszélgetés, majd azután az értékesítés
